Határtalanul beszámoló 2025

Képes beszámoló 2025

2025. május 12. hétfő:
Tanulók és pedagógusok egyaránt lelkesen várták az erdélyi kirándulást. Utunkat reggel 7 órakor kezdtük meg. Első megállónk a Királyhágón volt, ahol máris szemünk elé tárult a csodás erdélyi táj. Ezt követően meglátogattuk Sebesvár királyi várát, aminek szűk tornyába a bátrabbak fel is másztak. Este 7 óra körül kissé fáradtan érkeztünk meg a szállásra, az Engi Panzióba.

2025. május 13. kedd:
A reggelit követően Farkaslaka felé vettük az utunkat, ahol megkoszorúztuk neves székely írónk, Tamási Áron sírját.

Idegenvezetőnk megmutatta a síremléken a regényeiből ismert alakokat. Megbeszéltük, hogy jövőre az irodalom tananyagunk részét fogja képezni Tamási egyik legfontosabb műve, az Ábel a rengetegben. Megtekintettük a Trianon emlékművet is. Ezután Szejkefürdőn végigjárva a székelykapukat megkoszorúztuk Orbán Balázs sírját, majd megnéztük az emlékházát is, melynek hologramos megoldása igazán megragadta a diákokat.

A Mini Erdély park nagy élmény volt számunkra. Számos erdélyi nevezetességet tekinthettünk meg a területen (köztük Nagyenyed kollégiumát, ami éppen most merült fel Jókai elbeszélése kapcsán irodalomórán) és kisvonatoztunk is. Sajnos kevés idő jutott a parkra! Valójában egy nap is kevés, ha tényleg részleteiben meg szeretné valaki tekinteni a mozgó, zenélő maketteket, és elolvasni történetüket.

A nap második felét Csíksomlyón töltöttük. Megmásztuk a keresztutat, mely embert próbáló, de annál inkább felemelő érzés. A hegy tetején meglátogattuk a kis kápolnát, valamint a búcsú színhelyéül szolgáló hármashalom oltárt. Csodálatos a táj, szakrális a tér itt. Kirándulásunk végén a csíksomlyói kegytemplomba is bementünk, ahol a hagyományt követve segítséget kértünk a Szűzanyától.

Az esti vacsora után szállásunkra látogatott a Boróka Táncegyüttes, akik fergeteges táncházat, igazi székely hangulatot varázsoltak számunkra.

2025. május 14. szerda:
Napunk első felét Zetelakán a Dr. P. Boros Fortunát Középiskolában töltöttük, ahol az erdélyi és magyar gyerekek bemutatták egymásnak iskoláikat és szokásaikat.

Ezt követően Székelyudvarhelyre látogattunk, ahol megnéztük a főteret, a híres Székelyudvarhelyi Református Kollégiumot, a Vasszékelyt, a Nemzeti szoborparkot, továbbá lehetőségünk nyílt betérni a híres Alexandra cukrászdába is.

A nap második felét Székelyvarságon töltöttünk. Egy helyi termelőtől bepillantást nyerhettünk a méhészet és pisztrángtenyésztés rejtelmeibe.

Kisebb túra után lovasszekerek vártak ránk, hogy felvigyenek a Csorgókő-vízeséshez. A kissé hideg időben is nagyon élveztük az erdő látványát, a vízesést, a kis patakot. Ittunk Jézus kútjából is. Úticélunk a kultikus Parlament kocsma volt, ahol a zsindelykészítést ismerhettük meg, valamint igazi, helyi lángost kóstolhattunk. Hazafelé még megálltunk a Bogzos kilátónál, ahonnan igazán impozáns panoráma tárult elénk. Végül betértünk egy kis vízimalomba, ahol érdekes előadást hallgathattunk a működéséről.

2025. május 15. csütörtök:
A délelőttöt a szálláson töltöttünk csapatépítő programokkal, majd Korondra látogattunk, ahol megtekintettünk egy sóvágóműhelyt. Itt megtudhattuk mennyi minden is készül sóból, milyen jótékony hatásai vannak, és vásárolhattunk is. A bazársoron válogathattunk a székely népi termékekből. Sajnos az erre a napra betervezett parajdi sóbánya meglátogatása rajtunk kívül álló okok miatt elmaradt, azonban nagy sétát tettünk a Medve-tó körül. Azt sajnáltuk, hogy körbe van kerítve, így nem tudtunk közelebb menni a vízparthoz. Fakultatív programként kipróbáltunk egy helyi kalandparkot is, ami nagyon izgalmas és szórakoztató volt a diákoknak.

2025. május 16. péntek:
Délelőtt Marosvásárhelyen sétáltunk, ahol gyönyörű építészeti remekműveket láttunk. Megcsodáltuk a Kultúrpalota különleges, szecessziós homlokzatát, a városházát, a görögkatolikus templomot, valamint egy kellemes sétát tettünk a marosvásárhelyi várban is. Ezt követően Körösfőre utaztunk, ahol népművészeti (különös tekintettel kalotaszegi mintájú) termékek közül válogathattunk, vásárolhattunk. Az utunk lassan a végéhez közeledett, este fél 6-kor érkeztünk meg iskolánk elé telve élményekkel. Bizton mondhatom, aki egyszer járt Erdélyben, minörökké vágyik vissza.