Határtalanul beszámoló

kirándulás

Programjaink:
1. látogatás a Magyarság házában

2024. március 20-án egy zseniálisan összeállított rendhagyó órán vettünk részt Marosán Csaba előadásában. Az órán fiatalos stílusban, érdekes témákkal mutatta be mindazt, amitől mi magyarok vagyunk.

link

2. előkészítő óra

Előkészítő óráinkat 2024. április 18-án tartottuk meg iskolánkban. Ennek keretében elsősorban csoport- és pármunkában dolgozva ismerhették meg a tanulók utazásunk célját, Erdélyt.

link

3. szülői tájékoztató

2024. 04. 24-én tájékoztatót tartottak a szervezők az erdélyi kirándulással kapcsolatosan.

link

4. OkosDoboz

Miután mindenki sikeresen regisztrált az Okosdoboz felületére, a Határtalanul Barangoló erdélyi gyűjteményéből válogattunk össze feladatokat a diákok számára.

link

5. kirándulás

Iskolánk hetedik évfolyamos diákjai a „Határtalanul tanulmányi kirándulás hetedikeseknek" című program keretén belül Erdélyben tölthetett el néhány csodás napot, melyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatott.
Az autóbuszos kirándulás egyik programeleme erdélyi várak megtekintése volt. Vajdahunyad várában idegenvezetőnk körbevezetett a termeken, bemutatta a vár történetét. Solymosvárnak és Kolc várának a még fennmaradt romjait néztük meg túrázások keretében, mert igencsak mászni kellett, de a látvány megérte. A Torockószentgyörgyi vár romját sajnos csak a buszból láttuk az esőzés miatt, az odavezető út is le volt zárva sárcsuszamlás miatt, a gyerekek nagy szomorúságára, mert ők készültek az újabb kalandos-mászós vártúrára.
Ha már nem tudtuk a hegyes-dombos vidéket bevenni, hirtelen kompromisszumos döntésként meghódítottuk a föld belsejét. A szakadó esőben kihívás volt el- és bejutni a Tordai sóbányába. A gyerekek űrbéli kalandként emlegetik a bánya felfedezését, ahol még az Óriáskerékre is felülhetett, aki meg akarta hódítani a magasságot!
Máriaradnán, a barokk templomban Reinholz András kanonok-plébános mutatta be a zarándokhely egyedi kegytárgyait.
Játékos történelmi vetélkedőn is részt vettünk Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában. Az életrajzi előadással egybekötött totó kitöltése után, korhű ruhákat, eszközöket próbálhattak ki a gyerekek.
Utunk során 3 emlékhelyen mini ünnepség keretében helyeztük el koszorúinkat. Aradon a vértanúk neveit soroltuk fel, megemlítve a történelmi eseményt, melyhez kapcsolódnak. Nagyszalontán Arany János szobránál, Kolozsváron Dsida Jenő sírjánál verseikből idéztünk részleteket, illetve Apáczai Csere Jánosról tartottak ismertetőt Kolozsvári diákok, hogyan kapcsolódik neve a magyar nevelésügyhöz.
Gyulafehérvár és Kolozsvár városa szépségével, épületeinek gazdag díszítettségével lenyűgözött minket. Kolozsváron vendégségben jártunk a város egyik legnagyobb múlttal rendelkező iskolájában, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban, amely magyar tanítási nyelvű iskola.
Az egész naposra tervezett változatos programot a szakadó eső kicsit csorbította, de a lelkes erdélyi és magyar diákok nem hagyták lelkesedésüket letörni! A délelőtti ünnepélyes koszorúzás után bejártuk az épületet, órákra kukkantottunk be, megnéztük a tankönyveket, beszélgettek a diákok, és a modern technikát kihasználva rögtön ismeretségek/barátságok kötődtek az online felületeken is.
A külhoni és az itthoni hagyományainkról kiselőadást tartottak a gyerekek és hetedikes diákjaink utolsó nagy műsorukat is bemutatták, melyet március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmával adatk elő az iskolának, és Eger város ünnepi programsorozatának kereti között a Nemzedékek terén.
Az apáczais diákok a városi séta alkalmával a náluk is igen népszerű táncos flasmobbal leptek meg minket, hát táncra perdült mindenki.
Vörös Alpár István Vita igazgató úr az udvaron beszédet tartott vendégeinek, majd az épület dísztermébe vezetett, ahol megtekintettük az aktuális levelező kiállításukat.
A délutánra tervezett nagy sporteseményt, a kinti sportpályán, sajnos elmosta az eső, de a tornateremben azért összecsaptak a diákok kidobó keretében.
A Házsongrádi temető és az iskolai életbe való betekintés mellett Kolozsváron még számos épületet megnéztünk.
Nagyenyeden a kollégium alatti borászatban a helyi bortermelésről tartottak nekünk bemutatót. Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélése a helyhez kötődő históriát jeleníti meg, ezt hamarosan olvassák a hetedikesek kötelező irodalomként, így a történet említése olvasási kedvre derítette a tanulókat.
Nagyvárad még az ortodox húsvét ünnepkörét idézte, a várban is húsvéti nyuszik, tojások voltak kihelyezve.
A hazafelé út egy részén kibújt a napocska a zord felhők közül, így egy utolsó várhódítást még be tudtunk iktatni Sebesvár romjainál mindenki nagy örömére, és kicsit dideregve a nagy szélben, a Királyhágón is szétnéztünk.
Szállásaink Csernakeresztúron és Magyarlónán voltak. Vendéglátóink helyi finomságokkal készültek nekünk, például az áfonyás pite fenomenális ízélményt nyújtott! Egyik este a gyerekek személyesen hallgathatták meg az egyik vendéglátó elbeszélését, ő hogyan élte meg a magyarlakta területek elcsatolását. Láthatóan megérintette ez a beszélgetés a tanulókat, hiszen más könyvekben olvasni valamiről, és más élőszóban valaki élettörténetét meghallgatni!
Az egésznapos programok mindig estig kitartóttak, de azért esténként egy kis mókára mindig volt idő.
A sok szép látnivalót, élményt nehéz leírni, szinte lehetetlen visszaadni szavakkal. Egy kis töredékét próbáltuk itt leírni, képekkel illusztrálni, inkább javasoljuk, hogy aki csak teheti, menjen, és élje át azt a kalandot, amiben mi részesülhettünk!

Első nap

link

Második nap

link

Harmadik nap

link

Negyedik nap

link

Ötödik nap

link

6. beszámoló

Iskolánk hetedik évfolyamos diákjai a „Határtalanul tanulmányi kirándulás hetedikeseknek" című program keretén belül Erdélyben tölthetett el néhány csodás napot, melyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatott.

link

7. gyerekek élménybeszámolói

A kirándulásról minden tanuló egyénileg fogalmazást készített az élményeiről. Érdekes volt olvasni, ki milyen élményeket emelt ki és élvezett a legjobban. A link a legjobb fogalmazások gyűjteményére hivatkozik.

Íme a legjobb fogalmazásnak indult vers:

Erdélyi kirándulás

Az iskolánál megindulva, sok szépet nem láttunk,
Csakis a nagy pillanatra vártunk.
Mikor nagy csoportunk a határon állva,
(s a határőröktől rémülten a sorunkat várva)
hogy merre megyünk már mindenki várja.

Csak egy dolgot nem vettünk számításba,
hogy bizony vár ránk Solymos magas vára.
A csoport döbbenten, a hegy lábánál, száját rágja:
nem gondoltuk volna, hogy mászás lesz a pálya.
Tetejére érve lelkesebbeket szép kilátás várt ránk
voltak, akik a fűben fekve maradtak elfáradván.

A nap végén sok helytől búcsúztunk,
a szállás kényelme tárt karjába csúsztunk.
Jó lakoma, esti vacsora a fáradalmunkat elnyelve
mentünk vissza, mert várt a másnap veszedelme.

A nagy Déva vára jó kis utat hozott eleinkbe:
A lépcsősoron felfutva a szép eget nézve
már csak azt kívántuk bár ne lenne vége.
De az idő telik és az emlék nem múlik
Az a szép emlék még mindig a szívembe nyúlik.

Megmászva szép Kolozsvár históriás fellegvárát,
az idő várásom csak ekkor nyerte meg az árát.
A panoráma fellegzetes, nem véletlenül, hisz a híre nemes.
Innen belátni egész Kolozsvárt, de már nem is olyan messze,
vár ránk az osztály, kik ellen szép nevünkért ki kell állni!

Jó címünk meg kell szánni.
De nem kell olyan forrón enni ezt,
nem kell megnyerni, jó barátságot így lehet szerezni.

Túl Kolozsváron, szép álmokat látva
Sebesvár romja büszkén mondja régi történetét,
de már csak a romja.
Nem is kell túl sokat éppen eleget mutat
kis tornyán a kilátás az kicsit sem ronda.
A következő, az Torda, ott a híres szakadék
meg a finom sója.
Mélyen van az, de megéri az útja
szépen mutatja, hogy mi ottan a sorsa.

Mondták sokan, hogy Erdély magyar föld,
de minek visszafoglalni, a kultúrája örök
azt már nem viszi el a török, s én úgy szeretlek
mint az őshazát, találkozunk még Te szép Barát!

határtalanul fogalmazások

link

8. kiállítás megnyitó

A sok-sok elkészített képből készítettünk kiállítást... megnyitó a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én.

link

9. témanap