Erdélyi utazás

Tanulói élménybeszámoló

Ezt a pályázati lehetőséget az általános iskolákban a hetedik osztályosok számára írja ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal a céllal, hogy a tanulók bővítsék a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteiket és betekintést nyerjenek a határon túl élő kortársaik mindennapi életébe.

40 diák és 4 kísérő tanár vett részt a pályázaton. A kirándulás során sok élményt nyújtottak a diákok számára a nevezetességek, látnivalók.
Hétfőn kora reggel indultunk, a hangulat meglehetősen jó volt. Az út nagyon gyorsan eltelt, és amire már észbe kaptunk, Nagyváradon voltunk, ahol felvettük az első idegenvezetőnket, aki sajnos csak az első napon tudta nekünk bemutatni Románia gyönyörű helyeit. Nagyváradon láthattuk a püspöki palotát, azon belül sok érdekességet, például a Szent László ereklyét, a Nagyváradi várat és a város főterét. Itt található Vitéz Mihály szobra, nem messze tőle folyik a Sebes-Körös is.
Az utunk ezután a Királyhágó felé vette az irányt, ahol egy nagyon szép hegyekkel körbevett tájat láthattunk. Miután a Királyhágón mindenki kigyönyörködte és kipihente magát, indultunk tovább Bánffyhunyadra, ahol gyönyörű épületeket, cigánypalotákat láthattunk. A nap második felében szintén sok érdekes helyre eljutottunk, mint például: Kolozsvár és Körösfő, ahol Vasvári Pál szobrához helyeztünk el koszorút. Egy hosszú nap után megérkeztünk első szálláshelyünkre Magyarlónára, hol négyesével és hatosával mindenki más szállásra ment különböző családokhoz.
A második napon újra buszra ültünk, de ezúttal egy másik idegenvezetővel, Dávid bácsival. A második napi utunk első megállója Torda volt, ahol megtekinthettük Mátyás király szobrát, a római katolikus templomot és a buszból megcsodáltuk a gyönyörű Tordai-hasadékot is. Torda után meglátogattuk Torockót és Torockószentgyörgyöt, ahol hosszú túra után a várat és egy nagyon szép tájat is láthattunk, a Retyezátot. A következő állomásunk Gyulafehérvár és Nagyenyed volt, ahol a nagyenyedi vártemplomot pillanthattuk meg. A második napot követően megérkeztünk a második szálláshelyünkre, az elkövetkezendő két éjszakát ott töltöttük. Ez a hely nem más, mint Csernakeresztúr.
A harmadik nap első programja a Csernakeresztúri iskola meglátogatása volt. Az itteni diákokat megajándékoztuk, sok érdekességet tudtunk meg az itteni tanításról. A következő állomásunk Vajdahunyad volt, ami szintén egy nagyon érdekes város, mivel szerintem itt található az egyik legszebb vár Vajdahunyad vára. Másik nagy kedvencünk Kolc vára lett, onnan látszik a még áprilisban is havas Retyezát teteje. Kolc vára után következett egy nagyon szép falu Őraljaboldogfalva és a Dédácsi arborétum. Körbe sétálva egyre szebb és egyre különlegesebb fákkal, illetve növényekkel ismerkedhettünk meg.
A negyedik nap első megállója Déva, nagyon különleges hely számunkra, mivel Csaba testvér itt alapította meg a Szent Ferenc gyermekotthont, ahova mi rengetek adományt vittünk: tartós élelmiszer, papír-írószert stb. Bent az alapítványban megismerkedhettünk azzal, hogy hogyan zajlik az ottani gyerekek mindennapja. A jótékonykodás után ellátogatunk Marosillyére, ahol bementünk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőházába, amiről később megtudtuk, hogy ez a ház egykor egy vár bástyája is volt, ezért a másik neve Veres-bástya. Ebben a házban tartottak nekünk egy rövid előadást a házról és megnézhettünk egy húsz perces kisfilmet is róla. Marosillye után Nagyszalontára látogattunk, ahol a Csonka-torony belsejébe léptünk be. Ebben a toronyban Arany János számtalan emléktárgya megtalálható, köztük kiállítva az egész szobája és rettentő sok kézirata. Érdekessége a nevezetességnek, hogy a felújítás után modern interaktív tárlat áll az érdeklődők rendelkezésére. Neves költőnk tiszteletére itt is koszorút helyeztünk el. Az utolsó megállónk Arad volt, ahol az Arad köztéri szobrot, más néven a Szabadság szobrot, tekintettük meg, illetve a Vértanuk emlékhelyét megkoszorúztuk.
Nem szívesen indultunk haza, mert nagyon jól éreztük magunkat. Ez az öt nap örök emlék marad számunkra. Itt valami olyan élményben volt részünk, amit sehol sem tapasztalhattunk volna meg. Szerintem mindegyikőnk visszavágyik oda. Egy biztos. Senki sem bánta meg, hogy részt vett a kiránduláson.

További fotók iskolánk Facebook-oldalán találhatók.